Hogyan tud egy könyvelés, statisztika, számvitel tananyagokkal foglalkozó oktatási szervezet hatékonyan megjelenni mobil felületen, milyen kapcsolódó rendszerekre van szükség? Ezzel a céllal készült el a Könyvelő kAPPtár alkalmazás, amelyről ez a blog bejegyzés szól.

 

 

Álljunk neki

Amikor leültünk a tervezőasztalhoz a Kapptár projekt, mint termék iOS, Android alkalmazásból és az ezeket kiszolgáló háttérrendszerekből (Backend, CMS – Tartalomkezelő rendszer) állt. Mi igazán klassz ötletnek tartottuk a koncepciót és így álltunk neki az egész rendszer megtervezésének. Mint azt sajnos a tapasztalat mutatja az esetek nagy többségében a tervezés az a fázisa a projektnek, amit a leginkább elhanyagolnak. Mi kiemelt jelentőséget szentelünk ennek, mivel a hosszú távú projektekben könnyen okozhat fejfájást, ha nem kellő körültekintéssel van felfestve az előttünk álló út.

Éppen ezért az általunk kidolgozott és kifejlesztett specifikáció sablont alkalmaztuk és ebben definiáltuk a projekt összes elemét:

• Általános információk (kommunikáció, projektben résztvevők, stb)
• Szoftver információk (operációs rendszerek, eszközök stb)
• Publikus szoftver információk (App store infók stb)
• Időzítés
• Funkciólista
• Funkció definíciója
  • Funkció működése
  • Design
  • Adatkommunikáció
  • Tartalmi kritériumok

Minden esetben natívan fejlesztünk és sztenderd folyamatokat alkalmazunk a projekt levezénylésére, amit az alábbi flow/irány elv mutat be:

 

Tartalom (backend)

Mindig hangoztatjuk, hogy egy mobil alkalmazás fejlesztésnek maga az app része a kvázi kisebbik, hiszen ott “csak” megjelenítjük a tartalmat, a fontosabb és nagyobb rész az az, hogy honnan érkeznek az adatok. Így fontosnak és célravezetőnek tartjuk, hogy a tartalom kezelése, appok kiszolgálására alkalmas backend (háttér-adattároló) rendszer és a mobilos fejlesztés is egy helyen, egy kézben legyen. Így könnyebben lehet egy olyan egységes rendszert kialakítani, amely kölcsönösen megfelel az alábbi kritériumoknak:

• Hatékony adatkommunikáció (ne menjenek össze-vissza kérések a rendszerek között)
• Gazdaságos sávszélesség használat (ne használjuk fel indokolatlanul a user adatforgalmát)
• Továbbfejlesztési lehetőségek (további funkciók tudjanak egymásra épülni)
• Biztonság (feltörés elleni felkészültség)
• Skálázhatóság (mi van, ha nagyon sok userhez eljut az app, akkor is ki kell szolgálni az alkalmazásokat)

Ezt úgy érdemes elképzelni, hogy ha a tartalomkezelők felvisznek egy új tananyagot a rendszerbe és az publikálásra kerül, akkor a következő alkalommal, amikor a user megnyitja az alkalmazást az a tartalom már megjelenik számára.

Milyen tartalom érhető el a Kapptár alkalmazásban?

Mivel oktatási anyagról van szó, halmazokba rendezve kapják meg a tartalmat a felhasználók és mindezt átitatja a Kapptár tematikája. Vagyis:

• Tananyagok
  • Tananyagegységek
    • Leckék
      • Elmélet
      • Tanulókártyák
      • Teszt
      • Igaz / Hamis
      • Könyvelés teszt
      • Videók

 

A felhasználók számára a cél, hogy minél többet tanuljanak és ezáltal minél több mézre tegyenek szert a kaptárban, ez az analógia jelzi számukra, hogy hogy állnak, hogy haladnak a tanulásban. Majd ha már eleget tanultak jöhetnek a tesztek. És itt nem csak klasszikus feleletválasztós tesztek vagy igaz/hamis érhető el, hanem könyvelés teszt is. Ez az egyik unique selling point-ja (fő megkülönböztető értéke) a terméknek, mivel ilyen jellegű feladat számvitel témában nem érhető el. A tartalom fogyasztásával növekszik a méz a kaptárban és a helyesen megoldott feladatokkal pedig növelhető a megszerzett pontok száma, amelyet egy ranglistában jelenítünk meg.

A Kapptár termék tartalmaz felhasználókezelést, ezért ösztönözzük a regisztrációt. Mit jelent ez? Ha bejelentkezés nélkül szeretné valaki bejárni a tartalmat arra van lehetőség, viszont csak korlátozottan. Ha bejelentkezik a user, akkor plusz tananyagegységek nyílnak meg és már működni fog a ranglista és egyéb funkciók is. Végezetül pedig a cél, hogy minél több tartalmat fogyasszanak és tanuljanak, amire pedig alkalmazások belüli vásárlásokkal (in app purchase) van mód, tananyagegységek és azoknak a csomagjai is megvásárolhatóak.

Hogyan kezeljük a tartalmat?

Most, hogy már tudjuk milyen mennyiségű tartalmat és hogyan szeretnénk kiszolgálni a mobil felületeknek felmerül a kérdés, hogy hogyan kerül ez be a mi adatbázisunkba? Alapvetően kettő megoldásban gondolkoztunk:

1. Adat-import
2. Manuális adatbevitel

Az adat-import megoldás akkor működött volna, hogy ha megfelelő formátumban van a tartalom, de mivel itt ez nem volt elérhető abból indultunk ki, hogy akkor gyártsuk le a tartalmat a megfelelő formátumban (onnantól ugyanis már másra is használható). A manuális adatbevitelre létrehoztunk egy webes elérhetőségű rendszert (CMS – Content Management System), amelyen keresztül a tartalomkezelők tudnak dolgozni. Itt vannak az alábbi funkciók

• Tartalom kezelése, létrehozása, mentése, sorrendezése stb
• Regisztrált felhasználók adatainak tárolása (Emailcímek stb)
• Push üzenet kiküldése (Pl: Nyisd meg az alkalmazást, mert jött egy új tananyagegység)
• Adatexport (useradatok és egyéb információk exportja CSV-formátumban)

Ezen adatokat Amazon felhőben tároljuk és minden egyes app megnyitásnál szinkronizáljuk. Fontosnak tartjuk, hogy a specifikációban szerepeljen, hogy az egyes tartalmi egységes, mekkora karaktermennyiséget képesek felvenni (karakterkorlát). Tehát ne álljon elő az a helyzet, hogy iOS-en kifér egy címke, viszont Androidon vagy nincs neki elég hely, vagy több sorba kelljen törni. Így törekszünk a konzisztenciára és az egységes megjelenésre.

 

Mobil alkalmazás design

Az iOS, Android alkalmazásokban megegyezik a funkcionalitás, csupán annyi a különbség, hogy platformoknak megfelelően jelenítjük meg azokat. Általában ügyfélkérdésként merül fel, hogy miért nem néz ki ugyanúgy a két app? Nos, ennek nagyon egyszerű okai vannak:

• Mindkét platformra különböző design guideline van érvényben (design irányelv)
• Nem minden funkció működik ugyanolyan irányítással
• A felhasználók más élményhez vannak szokva
• Más fizikai gombok vannak az eszközökön (pl: Androidos vissza gomb nincs iOS-en)

Saját design elvünk azt diktálja, hogy minél egyszerűbb legyen a kezelhetőség, ezért minél inkább arra törekszünk, hogy egyszerűen is jelenítsük meg a tartalmakat, azok és a funkciók áttekinthetőek legyenek. Az alábbi képen balról jobbra láthatóak: Tananyag (csupor) – tananyagegység (kaptár hatszög) – lecke (azon belül az anyagok és a tesztek listája) – könyvelésteszt

 

Az alkalmazást tabletre is optimalizáltuk, hiszen a tanulás szempontjából a tablet célravezetőbb, mivel nagyobb felületen tudnak tanulni a diákok, valamint a statisztikák is azt mondják, hogy a reggeli vagy esti asztali tartalomfogyasztás alternatívája a tablet használat. A tesztek kitöltésére és a tanulás eredményének lemérése meg egy busz út is megfelelő lehet, tehát azt a célt szolgálja inkább az okos-telefon verzió.

 

A projekt a megállapodástól számított 5 hónap alatt készült el és került ki a megfelelő App Store-okba. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a megfelelő tervezés a későbbiek folyamán mindenképpen megtérül, ezért javasoljuk, hogy kellő hangsúly kerüljön erre a fázisra. Ezen oknál fogva dolgozunk mi is egy saját specifikáció sablonnal és tartjuk magunkat a szoftverfejlesztési / design irányelveinkhez. Mi így képzelünk el, így valósítunk meg egy fejlesztési projektet az ötlettől a “release”-ig. Töltsétek le és próbáljátok ki ti is!

Ha megvalósításra váró fejlesztési projekt előtt állsz, keress meg minket. Klikkelj az oldalsó menuben a “CONTACT US” gombra.

Jó tanulást és szórakozást kívánunk a tanulni vágyóknak!

@Andris

 

[social_share style=”bar” align=”horizontal” heading_align=”inline” text=”Könyvelő Kapptár – mobil alkalmazás fejlesztés” heading=”” facebook=”1″ twitter=”1″ google_plus=”1″ linkedin=”1″ pinterest=”0″ link=”” /]